Уикипедия

Атомдық масса

Атомдық масса - атомдық салмақ—химиялық элемент атомы массасының салыстырмалы бірлікпен көрсетілген орташа мәні. Ол осы элемент атом массасының көміртек атом массасының 1/12 бөлігінен неше есе артық екенін көрсетеді. Орыс ғалымы Дмитрий Менделеев (1934 – 1907) элементтердің периодтық жүйесінде элементтің негізгі сипаттамасы ретінде атомдық массаны алған.

Атомдық масса — мөлшерсіз шама. Ол Ar белгісімен таңбаланады (“r” — индексі ағылш. relatіveсалыстырмалы). Атомдық массаның көміртектік шкаласын 1961 жылы Монреальда химиктердің халықаралық одағы қабылдаған. Оған дейін бірлігі болып оттегі атомы массасының 1/16 бөлігі алынып келді, бірақ оның үш изотопы болғандықтан қолайсыз деп табылды.

Дереккөздер

  1. Физика әлемі
  2. Орысша-қазақша түсіндірме сөздік: Физика / Жалпы редакциясын басқарған э.ғ.д,, профессор Е. Арын – Павлодар: С. Торайғыров атындағы Павлодар мемлекеттік университеті, 2006. ISBN 9965-808-88-0


уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, seks, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер, Атомдық масса туралы ақпарат, Атомдық масса дегеніміз не? Атомдық масса сөзі нені білдіреді?

Atomdyk massa atomdyk salmak himiyalyk element atomy massasynyn salystyrmaly birlikpen korsetilgen ortasha mәni Ol osy element atom massasynyn komirtek atom massasynyn 1 12 boliginen neshe ese artyk ekenin korsetedi Orys galymy Dmitrij Mendeleev 1934 1907 elementterdin periodtyk zhүjesinde elementtin negizgi sipattamasy retinde atomdyk massany algan Atomdyk massa molshersiz shama Ol Ar belgisimen tanbalanady r indeksi agylsh relative salystyrmaly Atomdyk massanyn komirtektik shkalasyn 1961 zhyly Monrealda himikterdin halykaralyk odagy kabyldagan Ogan dejin birligi bolyp ottegi atomy massasynyn 1 16 boligi alynyp keldi birak onyn үsh izotopy bolgandyktan kolajsyz dep tabyldy DerekkozderFizika әlemi Oryssha kazaksha tүsindirme sozdik Fizika Zhalpy redakciyasyn baskargan e g d professor E Aryn Pavlodar S Torajgyrov atyndagy Pavlodar memlekettik universiteti 2006 ISBN 9965 808 88 0 Bul makalany Uikipediya sapa talaptaryna lajykty boluy үshin uikilendiru kazhet Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz Bul makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz Bul eskertudi dәldep auystyru kazhet

NiNa.Az

NiNa.Az - Ақпарат пен мазмұнмен тәулік бойы бөлісетін толықтай тегін жүйе.
Қарап көріңіз
Жабық